2. sz. Bánokszentgyörgyi Erdészet

A Bánokszentgyörgyi Erdészet zömében a Göcseji-dombság erdészeti tájrészletben, kisebb részben a Kerka-Mura-síkon és a Kelet-Zalai-löszvidéken, mintegy 10 000 hektár területen gazdálkodik (ebből erdő 8811 hektár). Működési területe 20 községhatárt érint, észak-déli irányban körülbelül 25, kelet-nyugati irányban pedig 14 km-es kiterjedésben.

Erdőterületei viszonylag tömbös elhelyezkedésűek, ami a gazdálkodás szempontjából kedvezőnek mondható. Termőhelyi adottságai még zalai viszonylatban is kiemelkedőek. A tengerszint feletti magasság 140 és 330 m között változik. Az éghajlatot szubalpin és szubmediterrán hatások alakítják. Az éves átlagos csapadékmennyiség 800-900 mm, a kedvező hőmérsékleti viszonyok miatt a klíma humid jellegű. A talaj leggyakrabban pannon üledékre rakódott löszön kialakult agyagbemosódásos barna erdőtalaj, de emellett még számos típus előfordul. A szakirodalom az itteni jellegzetes erdőtípust (növénytársulást) legjellemzőbb karakternövénye, a zalai bükköny (Illír bükköny) után „Zalai bükkösnek” (Vicio oroboidi fagetum) nevezi. Az állományokat 82%-ban bükkösök és gyertyános-tölgyesek teszik ki. Az erdők korosztályviszonyai viszonylag kiegyenlítettek, a 60-80 éves állományok a leggyakoribbak.
Erdőművelésük fő irányvonalát a bükkösök természetes felújítóvágása határozza meg. Évenként mintegy 90 hektár a természetes felújítás belépő kötelezettsége. Mesterséges erdősítést (elsőkivitel és pótlás együtt) évente kb. 30-50 hektáron végeznek (a lucfenyő pusztulások felszámolásának függvényében). Tölgy mesterséges elsőkivitelnél lehetőség szerint makkvetéses technológiát alkalmaznak. A pótlások során a tölgy és a bükk mellett a kívánatos elegy fafajokat (madárcseresznye, hegyi juhar, hegyi szil, stb.) ültetik. Az utóbbi időszak lucfenyő pusztulásai miatt szerkezetátalakításokra került sor, főként kocsánytalan tölgy célállománnyal. A folyamatban lévő erdőállomány mintegy 970 hektár. Az erdőművelési munkáik zöme nem gépesíthető, kézi munkát igénylő tevékenység, melyet elsősorban vállalkozók végeznek.
Az erdészetnél az élőfakészlet kb. 3,4 millió m3 a hektáronkénti átlagos fatömeg 488 m3. A folyónövedék átlagosan 9,5 m3/ha, de egyes állományokban 12 m3/ha is lehet. Éves fahasználati lehetőségük 104 200 bruttó m3, melyet elsősorban a fokozatos felújítóvágások és a gyérítések tesznek ki.
A fakitermelést és a szállítási tevékenységet már teljesen vállalkozók végzik. Feladataink végrehajtásában a korszerű forwarderes technológiát is alkalmazzák, amely nagy kapacitása mellett újulatkímélő faanyag-kiközelítést tesz lehetővé.
Az erdőgazdálkodás egyik jellemző mutatója a feltártság (szilárd burkolatú utak), amely a Bánokszentgyörgyi Erdészetnél – kb. 6 fm/ha úttal – alacsonynak mondható. Ezen javít még az iparvasút, mely több erdészetet és fafeldolgozót összeköt. Nagy véghasználati tömbjeik feltártsága így kielégítőnek mondható.
Az erdészet mintegy 24 000 hektáron folytat vadgazdálkodást. Jelentős mennyiségű vadföldet művel (300 hektár szántó, 500 hektár rét).

Erdészetigazgató: Hopp Tamás
Erdőművelési ágazatvezető: Vaski László
Erdőművelési műszaki vezető: Fekete László
Fahasználati ágazatvezető: Iványi Tamás
Fahasználati műszaki vezető: Pacsai Endre, Herk Tamás
Vadászati műszaki vezető: Egle Zoltán
Vasútüzemi műszaki vezető: Kaliba Mihály

Vadászati szálláshely szolgáltatás:
Márki vadászház
Szentpéterföldei vadászház