Dr. Andor József

1930-ban született Zalalövőn. Erdőmérnöki oklevelének megszerzése után a Lenti Állami Erdőgazdasághoz, majd annak megszűnése után a Dél-zalai Állami Erdőgazdasághoz került. 1955-56-ig a Csömödéri Vasútüzem vezetője, majd 1956-57-ben szakfelügyelő. 1957-ben a Dél-zalai Állami Erdőgazdaság igazgatóhelyettes-főmérnökévé nevezték ki. Kinevezését a Zalai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság 1970. évi megalakulásakor megerősítették. 1985-től vezérigazgató-helyettesi címet kapott. 1989-ben – saját kérésére – nyugállományba vonult.

Andor József rendkívül sokoldalú, hasznos tevékenységet fejtett ki a zalai erdőgazdálkodás területén. A Dél-zalai Állami Erdőgazdaság főmérnökeként alapvető szerepe volt a modern fakitermelési, fafeldolgozási és erdőfeltárási koncepciók kialakításában, azok következetes megvalósításában. Korszerűsítette a csömödéri fűrészüzemet, irányításával új műszaki erdészet és fafeldolgozó üzem épült Nagykanizsán. Jelentős szerepe volt az országos hírű bajcsai nagyüzemi csemetekert kialakításában. Egyik kezdeményezője volt a Budafai arborétum létesítésének.
1970 után helyesen ismerte fel a Lenti Fafeldolgozó Üzem rekonstrukciójának fontosságát. Az üzem megújításának előkészítésében és annak végrehajtásában döntő szerepe volt. Nevéhez fűződik a programozott termelésirányítási rendszer kidolgozása és működtetése, amelynek eredményeként a ZEFAG gazdálkodása növekedési pályára állt.
1986-ban az Erdészeti és Faipari Egyetemen műszaki doktori címet szerzett. 1953 óta az OEE tagja. Hosszú éveken át vezetője volt az erdőhasználati szakosztálynak. 1979-ben, szakmai munkássága elismeréséként, Bedő Albert-emlékéremmel tüntették ki. Munkáját továbbá MTESZ-díjjal (1986), a Munka Érdemrend bronz (1967) és ezüst fokozatával (1989), a Kiváló Újító kitüntetéssel, s öt alkalommal az Erdészet Kiváló Dolgozója miniszteri kitüntetéssel jutalmazták. Társadalmi elismerései közül kiemelkedik a Nagykanizsa Város Díszpolgára cím (2000), a Zalalövőért-díj (2005) és a Zala Megye Fejlesztéséért-díj (2007). Alma Matere 2003-ban aranyoklevélben részesítette.
2011-ben, életének 81. évében rövid betegség után váratlanul elhunyt. Testét a zalalövő-mindszenti temetőben helyezték örök nyugalomra.